Levélféle Szelényi Annához!

Kedves Anna, talán emlékszel: első találkozásaink, beszélgetéseink során felmerült az az igény, hogy olyan fórumot hozzunk létre, amelyik bemutat, érzékeltet,ajánl. Közösséget !

Olyan közösségi létezésben gondolkodtam, amelyik folyamatosan tevékenykedik. Egymásra figyelve, úgy, hogy közben kölcsönös  büszkeséggel tekintünk  barátaink mindannyiunkat hitelesítő tevékenységére. A Tiedre is. Ami akkor, (talán 4 éve?) elv volt, ma már valóság.

Olyan folyamatos láttatásban dolgozunk, -amit színvonalán mutat ez a honlap. A KULTURPAJTA. - ami a mienk, része munkánknak, hétköznapjainknak. Ahová jó benézni még akkor is, amikor látszólag nem történik velünk, körülöttünk semmi. Hiszen olyan nincs hogy valaki ne csinálna valamit. Ha a pajtában nincs épp semmilyen rendezvény, akkor Tenk Laci állít ki valahol, vagy Szkok Iván, Hegedüs Bandi, Varga Patrícia Minerva. Ha nem avat Tündérkertet Kovács Gyula valahol Kárpát-medencében, akkor színházba jöttök, vagy pálinkát kóstolunk Gyulánál, esetleg én megyek Siófokra, Szegedre vagy Szombathelyre hírelni büszkeségeinket, Tündérkertjeinket.

Tegnap hívtam Pungor Évikét, s amikor megkérdeztem : -hogy van Évikém?, azt válaszolta : -Istennek hála kijöttünk a télből s megéltük a tavaszt !

Valahogy én is így gondolom. Azzal kiegészítve, hogy 2013 szeptember második vasárnapján kezdte meg téli álmát aludni a viszáki Pajtaszínház és Galéria, és úgy éled fel  2014 ÁPRILIS 26-ÁN, hogy a közben eltelt télben és tavaszon fantasztikus élményekben volt részünk.
A fent említetteken kívül hadd emlékeztessek a március 29-én avatott első budapesti Tündérkert megszületésére Békásmegyer-Ófaluban, mely ünnepség megszólalásig emlékeztetett egy Viszákon megszokott rendezvényre. Nem fantasztikus ?

SOHA NEM ÉREZTEM VISZÁKOT ILYEN KÖZEL BUDAPESTHEZ !

Ezzel a levél félével csak azt az élményemet szeretném megosztani, hogy immáron van bennünk, köröttünk egy olyan organikusan működő létezés folyamat, ami megállás nélkül tevékeny és élményszerű. Ezért vagyok én hálás nagyon találkozásaimért Veled, Tenk Lacival, Kovács Gyulával, Csernyus Lőrinccel, Ambrus Lajossal. De említhetem Kovács Lacit, U Nagy Gábort, Róka Katát, Sibinger Miklóst, csakúgy, mint Avas Jóskát, Bicó Zolit, Pungor Robit, Bözsikét, Évikét, Gérnyi Gyulát vagy Mihály Tamást.

Anna, tudod jól, a névsor végtelen. Hiszen lehagyhatatlan róla Szabó Ádám, Dresch Misi, Gál Tamás, csakúgy mint Kassai Pista és Berecz András is. Folytassam ? Egyszer megteszem! Leírom történetünket csak nevekkel !
Most zárásul csak annyit, köszönet illeti azokat is akik látogatnak minket! Mert ehhez az egyre táguló - Tündérkerti -  közösségünkhöz vendégeink, látogatóink is  tartoznak.

Kedves Anna, még egyszer köszönöm neked is hogy él, létezik és látszik ez a szép és tevékeny közösség!

Barátsággal ölel : Szarvas József