• Description slide 5

  • Description slide 6

 

A GYÜMÖLCSFAÜLTETÉS TÍZPARANCSOLATA

1. Inkább széles, mint mély ültetési gödröt áss.

2. Inkább ültesd a fát 1 cm-rel magasabbra, mint ½ cm-rel mélyebbre.

3. Fagyos időben ne ültess és a szeles időt is kerüld.

4. A gyökereket agyagos marhatrágyából készített pépbe mártsad.

5.Gyorsan ültessél, hogy a gyökerek minél kevesebb ideig legyenek a levegőn.

6.Ősszel minél korábban ültetsz, annál jobb, nedves talajban azonban csak tavasszal ültesd a fákat.

7. Kora őszi ültetéskor a fákat alaposan be kell öntözni.

8. Késő őszi ültetéskor az öntözés csak az esetben szükséges, ha a talaj száraz és az  időjárás is olyan.

9.Tavaszi ültetéskor a fákat feltétlenül iszapolni kell.

10.Azokat a fákat, melyek nem hajtottak ki, de vesszőjük sima, vagyis élnek, május végén ki kell ásni és gyökereiket megmetszve egy napig vízbe áztatván újra elültetni, mert ezek még kihajtanak.

 (Kertészet, 1932. február 15.)


ŐRIZD MEG A JÖVŐDET! 

Tündérkert-mozgalom 

A Duna-medencében élő ember őstudása és tapasztalása, hogy az élet nem más, mint egyensúly és harmónia. Egyensúly: világgal, belső vágyakkal. Harmónia: környezettel, embertársakkal, állatokkal. A természeti ember értette környezete tanítását, felismerte a természet körforgását és belátta a munkája teremtő jellegét. Alapított, épített. Mindent, ami fontos: családot, kultúrát, civilizációt. 

   Az élet ezer dolga közt azt is természetesen ismerte fel, mely időszak és napszak a legalkal- masabb a gyümölccsel, a mindennapi élet e szükséges kellékével való hatékony foglalatosságra. Március 25-ét, Gyümölcsoltó Boldogasszony napját különösen szerencsésnek tartotta: a tavasz, az új élet reményének köszöntése mellett az egyházi hagyomány szerint Mária ekkor fogadta méhébe Jézust. Ahogy a középkori, 16. századi magyar pálos, Csanádi Albert szerzetes is megem- lékezik róla himnuszában: „Zengjed, nyelv, a szűzi méhnek / angyali dicséretét, / melybe szállva ég Királya / formát öltött, emberét”. Eleink természeti-botanikai tudása így kapcsolódott össze a lélek ünnepélyes működésével, az élet szakrális jellegével. 

  Gyümölcsoltó Boldogasszony napja a magyar hagyományban a gyümölcsfák szaporításának legalkalmasabb időszaka. Számos néprajzi emlék, szakrális és gazdaságtörténeti gyűjtés szól erről a tudásról és hagyományról Udvarhelytől Csongrádon át Zaláig. Viszont ha ma azt mondjuk: őrizd a jövődet! – egyszerre szól felszólítás és aggódás a mondatban. A veszélybe sodort jövőt sejtteti, hogy bajban az ökológiai sokféleség, bajban tudásunk, ismeretünk fűről-fáról-szellemről, saját környezetünkről. Pusztul, egyben el is felejtettünk sokféle tradíciót – így a magyar gyümölcs- kultúra páratlan sokszínűségét és gazdagságát. Pedig még Bereczki Máté, a legnagyobb magyar gyümölcsész ezernél is több gyümölcsfajtát írt le a Kárpát-medencében a 19. század végén. Apáink-nagyatyáink-dédapáink idejében mindez még a természeti valóság alkotóeleme volt, elválaszthatatlan része az emberi életnek. 

 Gyümölcsoltó Boldogasszony napja a teremtés napja. 

A Tündérkert-mozgalom minden tájegységet, régiót és falut arra támogat és buzdít, gyűjtse össze, leltározza fel saját lakóhelye pusztuló, már nyomokban is alig föllelhető gyümölcsészeti hagyományát. Avasson be saját földje, környezete múltjába – ezzel népszokásaiba, gasztronómiájába, szellemtörténetébe. Minden érdeklődőtől kéri, tanulja meg a szemzés és oltás nemes tudományát. Tegye meg az első lépést egy régi, ezerarcú gazdagság visszahódítására. 

Mindenki ültessen egy fát nagyszülei hagyatékából!

Egyházashetye-Medeshegy-Viszák

Ambrus Lajos        Kovács Gyula     Szarvas József

 

...mert ünnepelni akkor kell, amikor van mit

 Még emlékszem gyermekkorom tört fényű ünnepeire. Valahogy, érzésem és emlékeim szerint, bár fenyő ünnepnek hívták a karácsonyt - munkanap volt - de szakrális érzülete meg volt, csak úgy, mint a locsoló ünnepnek hívott húsvétnak. Családi -közösségi- ünnep volt a névadónak kötelezett keresztelő. Halotti torra is emlékezem. Közös katarzis  -ünnep- volt az is. De a disznó levágása, az esküvő, név és születés napok, szintén ünnepe volt a falu közösségének. - Jut eszembe, a böjti szeleket nem hívták, tisztító kúra szeleknek -. Nem is beszélve a szántás, vetés, aratás végtelen hármasáról. E teremtő munkák mind ünnepet hívtak maguk után.2013 esztendő úgy ért Bennünket Viszákon, hogy roncsolódó ünnepeinket megpróbáltuk hagyatékaink és hagyományaink mentén gyógyítani. Nagyra becsülve e közösség ünnepeinek őrző hagyományait.

Gyümölcs kultúránk mentésének ezen  ismétlődő évében is sok ünnepelni valónk volt.

Március 15. Bár Engem a hóvihar távol tartott Viszáktól, de az "Őrség a Pajtában" program megvalósult. Emlékeztetőül : U Nagy Gábor érzékeny rendezésében gyűlt közösségé : Horváth Nóra, Horváth János, Róka Kata, Sibinger Miklós, Simon Attila és U Nagy Gábor. Ők mind őrségi gyökér gondozó művészek.

Május 3-án zártuk kerekké tavaszi vállalásunkat, mikor is megvalósult Kaszás Attila domborműve, Lestyán János szobrász segítésével. E nap Krisztiáni Sándor szakrális " in. memoriám" kiállításával lett teljes. Mondanom sem kell,az Attilát ábrázoló dombormű,  szintén a fiatalon eltávozott Krisztiáni Sándor munkája.Visszatűnődve : ott volt a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes, Cservék Laci nagyszerű citerásaival , Németh Feriék, a felsőmaráci, pankaszi gyerekek. Gál Tamás "Szózatát" soká fogják emlegetni, bizony és Tenk László avatta Attila portréját. Ez a nap volt az, magába ölelve Gyümölcsoltó Boldogasszony, március 25-e napját, ami valahogyan elő hívta az esztendő ünnepeinek öröm-ígérteit. A HÁRSFA ALATT KÁRTYÁZÓ LEÁNYKARÉJT SOHA NEM FELEJTEM. 

joska3

Köszönöm a meglepetést!

Szarvas Jozsef   Meglepetes
Szarvas Jozsef Tablacska

 Vissza

Ki van jelen?

Oldalainkat 78 vendég és 0 tag böngészi

Elérhetőség és honlapunkról