Aranypénz-térdű szerető

Nagy László énekelt versei Novák Péter és az Etnofon Zenei Társulás előadásában.

Nagy László költeményei, bolgár és délszláv népköltési fordításai a 70-es évek elején szólaltak meg először énekelve. Bár tudjuk, hogy hajdan a vers és dallam egyszerre születtek s csak később váltak el egymástól, úgy tűnik, a népzenei mozgalom ismét összehozta a két testvért. A Kaláka együttes, Sebő Ferenc, a Vízöntő és a Kolinda zenekarok munkássága jelentette ezen a téren a nagy áttörést. Énekelhető dallamaik legtöbbje akár népdal is lehetne.

Kiss Ferenc, a műsor Makovecz-díjas szerkesztője is gyakran muzsikált annak idején a Bolgár Kulturális Központ Nagy László és folklór estjein, autentikus népi hangszeres szólisták és énekesek bevonásával. Később – a költő tanácsára és közbenjárására – zenésztársaival tanulmányútra mehetett a Rodope misztikus hegyei közé, ahol a legenda szerint Orpheusz született. Ott, a Siroka Laka-i zeneiskolában ismerkedtek meg közelebbről a bolgár duda, tambura, gadulka, kaval és tapan használatával, valamint a népdalok archaikus éneklési technikáival. A régi repertoár azóta kiegészült délszláv szövegekkel és megzenésített Nagy László költeményekkel, és mára egész estés műsorrá terebélyesedett.

Közreműködők:
Novák Péter - ének
Kiss Ferenc - hegedű, koboz, citera
Küttel Dávid - harmonika, gitár, ének
Szabó Zoltán - dudák, furulyák, tambura, tárogató, klarinét
Orczi Géza - ütőhangszerek, tamburák
Gyulai Csaba - ütőhangszerek, gadulka

Kiss Ferenc 1954-ben született Debrecenben. Elsősorban muzsikusként, zeneszerző-szövegíróként és népzenegyűjtőként ismert, de gyakran ír a népi műveltség mai szerepéről és jelentőségéről szóló tanulmányokat, ismeretterjesztő cikkeket, kritikákat. Húsz éven át muzsikált a Vízöntő együttesben, a legendás Kolinda alapító tagja volt. 1992-ben létrehozta az Etnofon Kiadót, amely népzenei gyűjtések, valamint a folklórból táplálkozó kortárs zenei törekvések megjelentetésével foglalkozik. Az Etnofon Zenei Társulást 1994-ben alapította, elsősorban saját művei megszólaltatására. Szerzőként egy olyan markáns, autonóm zenei stílust képvisel, amely a modern ember bonyolult élmény- és érzelemvilágát tükrözi, de kihallhatók belőle egy ősibb, „édeni” létforma fontos üzenetei is.

Fontosabb lemezei

- Nagyvárosi bujdosók

- A Héttorony hangjai (a Sevillai Magyar Pavilon zenéje)

- Szerelem hava

Szerelemajtók – Bartók Béla tiszteletére

- Pávaének – Kodály Zoltán tiszteletére

- Magyar kancionálé. Zsoltárok, népénekek Kálvin János emlékére

- Papó zenedéje (mesekönyv CD melléklettel)

- Leánydicsérő (Kiss Anna verseire)