Videók rólunk
|
M5 Lexikon – Kék bolygó, 4 rész – Tündérkert Óbudán |
|||
|
|
|
|
|
Tündérkert csillaga: látogatóban Szarvas József színművész viszáki portáján
Viszák - Megszervezni se lehetett volna jobban: Szarvas József színművész Viszák egyik büszkeségét, a Tündérkertet mutatja, amikor látogatók jönnek, és a bemutatkozás után rögtön fölvetődik, hogy lehet-e fát ültetni a gyerekeknek.
2012. szeptember. 01. szombat | Szerző: Ölbei Lívia, Vas Népe
Szarvas József a március 15-étől augusztus 20-áig tartó Pajtaszínházi Napokon túl, ebben az őszbe hajló, de még nyárias nyugalomban is örömmel fogadja az érdeklődést: - Fát ültetni lehet, az a fontos, hogy viszáki őshonos gyümölcs legyen.
Viszákon különben az összes újonnan érkezett kisgyerek gyümölcsfát kap a kertben; minden évben fontos esemény az ünnepélyes gondnokavatás. A gondokság persze felelősség is: "Három-négy évig locsolgatni, kapálgatni kell, a többit a fa elvégzi", mondja a házigazda, körbenézve és konstatálva, hogy egyik-másik fácskára ráférne a törődés. Mindehhez a Tündérkertben ezen a nyáron nemcsak a hasonló elven létrehozott ültetvények találkozóját rendezték meg, hanem különös faépítmény is készült, amely Csernyus Lőrinc építész tizenkét tanítványának (csak nem jelet láthatunk ebben is, mint a Krisztus- és szüzesség-jelkép fehér unikornisban?) keze munkáját dicséri. Az építmény a Tündérkert csillaga nevet kapta a keresztségben. Ha akarom, műalkotás; ha akarom, pihenőhely. Ha valaki megkérdezi, hogy hát ez meg mi, Szarvas József válasza úgy szól, hogy amire használják. Lehet itt akár fölolvasást, bábszínházat, koncertet rendezni. Vagy megfigyelni, hogy a Tündérkert csillaga hogyan segít majd megtartani a gyümölcstől roskadozó körtefa ágait.
Az apával-nagyapával-testvérrel érkező kislány azonnal birtokba veszi a Tündérkert csillagát, úgyhogy további magyarázatra nincs szükség. Ahogy arra a kérdésre is megvan a válasz, hogy az errejárók betérnek-e a Tündérkertbe, mert lám: betérnek. Szarvas József azt mondja, éppen az éjjel foglalta össze a Tündérkert történetét, hogy az ismertetőt majd kifüggeszthessék a bejárathoz: aki erre vetődik, tudja, hol jár. Külön szép, hogy a Tündérkert a temető szomszédságában kapott helyet: az elmúlásba forduló élet és az életté fordítható elmúlás körforgásában.
A Pajtaszínházat és Galériát magában foglaló Szarvas-portától a Tündérkertig vezető úton Szarvas József minden helybélit jó előre, ismerősként üdvözöl. Itt mindennek saját története van. Az autóbuszvárót Tündérvárónak hívják, benne a pajtagaléria kistestvére, gyerekek alkotásaival. De van más is: például saját készítésű tavalyi padok és idei szemetesek. Üdítő látvány a színes-vidám, abszolút a tájba illő kukákkal telehintett falu; az embernek már az ötlettől is jókedve támad. A személyesség kulcskategória. Aztán egyszer csak kiderülhet, hogy személyes szálakkal köthető Viszákhoz a Hortobágy legjobb birkafőző embere, aki akkor ajánlotta föl (a különben szintén hortobágyi) Szarvas Józsefnek, hogy eljön Vas megyébe főzni (két birkát is hoz), amikor Viszákon elhatározták, hogy megemlékeznek az egykor a Hortobágyra kitelepített helyi családokról. "Csak nem a Kozma Janit nyerted meg szakácsnak?", kérdezte az őrségi festőművész, aki évekig visszajárt a Hortobágyra. De, őt. Horváth János erre elővett egy régi képet, amely Kozma Jánost ábrázolja.
"A közösségépítés a legfontosabb, én ehhez ragaszkodom. Az, hogy eljönnek ide művészek fellépni, önmagában nem motivál. A lényeg, hogy itt, helyben új érték jöjjön létre", mondja Szarvas József, aki hat éve "rettentő lendülettel" vágott bele a munkába. De nem azért, hogy a helyi közösség belső kulturális életét leváltsa. Ellenkezőleg: hogy erősítse, a helybéliekkel, az önkormányzattal, az iskolával szoros együttműködésben. Másképpen nem is volna lehetséges. A művészet egyébként sem egyenlő a kultúrával; ez utóbbihoz például a gyümölcsészet is hozzátartozik. A Tündérkertnek ebben az értelemben ugyancsak szimbolikus jelentősége van: hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a közösség mai kicsi fái termőre forduljanak.
A háttérben a pajta falán a 2007-ben elhunyt kolléga és barát, Kaszás Attila (a holdbeli csónakos) portréja. Az ő inspirációjával jött létre a Pajtaszínház és Galéria: "Attila a felvidéki Zsigárdon a nagyapai örökséget adta át a közösségnek. Ő meg elment. Gondoltam, na, hát akkor én megcsinálom. Azóta működünk."
És az is mindjárt kiderül, hogy a Jászai-díjas Érdemes Művész, Szarvas József világraszóló lecsót főz. A szabad ég alatt megterített asztal mellett Budapest, a színház nagyon távolinak tűnik. Pedig jó volna beszélgetni arról is. De a kérdésre, hogy a küzdelmes Kolhaas Mihály most merre jár, nevetve csak annyit mond: "A lovait még nem zárták be a disznóólba." Az Egy lócsiszár virágvasárnapja ősztől továbbra is a Nemzeti Színház műsorán.
Az unikornis pedig létezik
Jövőre cégére is lesz a viszáki Pajtaszínháznak, pontosabban már most is van: az idei plakáton rajz formájában, a galéria állandó kiállításán pedig a térben jelent meg (mintegy a leendő cégér modelljeként) a kecses és szelíd unikornisfej. Ez gyönyörű.
A logo-cégér megszületésének történetében a kultúrpajta működésének elve is benne foglaltatik. Szarvas József azt meséli: öt év elteltével eszébe jutott, hogy igazán elkelne már egy logo a Pajtaszínházi Napoknak és a Pajtaszínháznak. De mi legyen az? Némi fejtörés után rájött, hogy a pajtaszínházi gondolatot, a kezdeményezést jellemző személyességet és a települést összekapcsoló legkisebb többszörös nem lehet más, csak a Viszák címerében is látható unikornis. Szabó Ádám megrajzolta, Tenk László festőművésznek tetszett, Stremény Géza szobrászművész pedig elvállalta, hogy megcsinálja a cégért. Például azért, mert egyszer a Pesti Színház Equus-előadásához tervezett már lófejeket. De hát abban az előadásban játszott Szarvas József is. A kör (ismét) bezárult, egyszer csak maguktól váltak világossá a titkos, korábban föl nem fedezett összefüggések.
Ha pedig a viszáki cégér viszáki történetéhez ráadásként ideidézzük A rózsa neve című Eco-regényt, talán újabb köröket is bezárhatunk. Amikor Adso elkeseredve felfedezi, hogy a szelíd, kecses, fehér unikornis az "életben" minden valószínűség szerint vaskos és fekete, Vilmos mester azzal vigasztalja meg, hogy a képzelet (a művészet) és a mindennapi valóság igazsága nem egy és ugyanaz.
A fehér unikornis az előbbihez, a fekete orrszarvú az utóbbihoz tartozik. (És néha a kettő mégis összeér.)
Lélekfestmények
A viszáki Pajtaszínház és Galéria az elmúlt évek során egyre erősebb szakmaisággal van jelen az egyébként is radikálisan fejlődő őrségi kulturális életben.
2012. szeptember. 09. vasárnap | Szerző: Feledy Balázs
Hogy a színházi, előadó művészeti produkciók igényesek, az szinte természetszerű, hiszen Szarvas József személye, ízlése, kapcsolatrendszere ezt garantálja, de hogy a képzőművészeti jelenlét is átlagon felüli, az azt sejteti, hogy itt is felkészült, jó szemű - nevezzük így divatosan - kurátor működik. Nos, ez valóban így van, hiszen Tenk László festőművész sok-sok évtizedes tapasztalatait hozza ebbe a bukolikus térbe, aki nem csak kitűnő művész, de neves művészetszervező is, mint a T-Art Alapítvány immár országos kisugárzású gyűjteményének megálmodója, alapítója és megvalósítója.
Az eddigi viszáki kiállítások színvonala jól igazolja vissza Tenk László koncepcióját, melybe harmonikusan illeszkedik az ez évi nyári kiállító, a Szolnokon élő és dolgozó, a fővárosban tanító Verebes György képzőművész kiállítása. Ugyanis az egész T-Art alapítványnak és magának Tenknek is van egy figurális felfogáshoz közeli ars poeticája, amely egyáltalában nem jelenti valamiféle közhelyes, naturalisztikus szemlélet piedesztálra helyezését, hanem inkább az ember, az ember és környezete vizuális, művészi kutatását. Nos, ebbe az ívbe kitűnően illeszkedik Verebes György képi világa, akinek Viszákon bemutatott munkái is azt bizonyítják, hogy az emberábrázolás művészi lehetőségei még közel sincsenek kimerítve, s a nagy hagyományok, a rengeteg művészettörténeti példa ellenére lehetséges e területen, tematikában nemcsak újszerű, de valójában is új, eredeti megközelítés. Verebes fejeket, arcokat, testrészeket, kezeket felnagyítva, kinagyítva fest meg. Összefoglaló címe sorozatának Alvó titánok, de valójában nem alvásról, hanem olyan állapotról van szó, melyben egyfajta szellemi nagyságot is kifejező gondolati állapot manifesztálódik. A valóságosnál nagyobb méretek, részletek azonnal szinte zavarba ejtő atmoszférát árasztanak. A nagy méretekben azonban nem a részletek a fontosak, hanem valamiféle egész, melybe fokozatosan szívják be a néző tekintetét a képek. A figurák lehunyt szeműek, de nem alvók tehát, s mindez egyfajta meditációs állapotra utal, s ezek az arcábrázolások a külső felületből belülre visznek, a lélek mélységeibe. A festő arra képes, amire kevés úgynevezett ábrázoló művész: nem a látható külső a fontos (vagy nemcsak az), hanem a belső. Mintha azt sugallná, hogy nem az a fontos, hogy mi van a felületen, hanem az, hogy mi van a mélyben... S hogy nem az ábrázolás a fontos, hanem, hogy ezen keresztül mit tud a mű kifejezni. Ezek a figurák valószínűleg nem egyénített személyek (bár az is lehet természetesen, hogy modell után készültek), hanem a festő szándéka ennél több, valami lényegít, csak általa fontosnak tartottat kíván elmondani, nota bene: lefesteni, megfesteni embervoltunkról. Verebes György képeit áthatja egy meditatív nyugalom, de ugyanakkor folyamatosan érzünk egy különös izgalmat. Képei értékeit erősítik a nyugalom és a (festésmód által megteremtett) izgalom, sőt mozgás ellentétei, feszültségei, a bizonyosságok és bizonytalanságok kérdései. E munkáinak sejtelmességét igen egyénien erősíti fel expresszív festésmódja, ecsetkezelésének szinte lázas lendülete, mellyel azonban tompa, szürke árnyalatokat visz fel vásznaira.
Élénk, tiszta színek szinte nincsenek, vörös elő sem fordul, viszont az izgalmakkal teli festésmód, a tónusvilág borongósságával párosulva, az időnként felvillanó fényekkel, világosságokkal festőileg is bravúrossá avatja e műveket. Verebes György kiállítása felhívja figyelmünket arra, hogy a vizuálisan megközelíthető világ, az ember cselekvő volta mellett, mögött ott egy spiritualitással teli belső világ, amely megfesthető, megidézhető. De csak kivételes alkalmakkor. Mint például ezen a kiállításon.
2016 Viszákon
Események
|
Pajtaszínház - Galéria |
Képek
|
Kapcsolódó események
|
Levelek Barátaimhoz
|
Pajtaszínházi események
|
Tündérkerti események
|
Videók rólunk
|
|
|
Cikkek, interjúk rólunk
|
|
|
2018
|
|
|
2017
|
|
|
2016
|
|
|
2015
|
|
|
2014
|
|
|
2013
|
|
|
2012
|
|
|
2011
|
|
|
„Szarvas Józsi nem kapálni jött haza!”
Szarvas József volt Szabó Anett vendége
A Karc Fm, karcolat
Könnyű neked
|
|
|
Kapható a nagy bolthálózatok (Líra, Libri, Bookline stb.) könyvesboltjaiban országszerte.
Részletek a könyvből: Céltáblák, Szívlapát, Könyvjelző, Szatyor Vélemények a könyvről |
Sulyok Gabiriella - Videók Viszákról
Pár perc építészet - Szarvas József
