|
Drága Lacikám !
Először is , szeretettel gratulálok magam és szeretteim nevében ! Mostantól Óbuda díszpolgára vagy ! Ízlelgetem. Ez fantasztikus ! Csak azért nem kaptam fel a bejelentésre telefonomat, mert néhány napja megnémultam. Szó szerint. Lacikám ! 2002- óta ismerlek. Abban az évben,a Nemzeti Színház nyitó előadása alkalmából , kaptam Ilikétől ajándékba egy festményt Tőled. Te a kép mellé küldtél egy katalógust. - Nem vagyok író, de megpróbálom érzékeltetni mi történt azután. Azon kaptam magam,hogy minden reggel,vágytam a Hegedűs - Révész sarki harmadik emeleti panel lakásunk erkélyére. Valódi ünnepek voltak azok a reggelek, amikor kávé- cigi mellett hónom alatt a katalógussal kiülhettem beszélgetni Veled. Különös dialógus volt az. Nem tudtam ki az akivel beszélgetek, azt éreztem, hogy jó ember. Olyan akitől bátran lehet kérdezni. Egy kép ! Nem nevet ki. Pedig csupa olyan kérdések voltak azok, melyeket meg sem illett volna kérdezni egy felnőtt , ivar érett színésznek, aki épp most játsza, Madách Imre : Az ember tragédiája egyik főszerepét, az új Nemzeti Színház nyitó rendezvényén. - Szervusz Budapest ! Így köszöntem 1983 tavaszán a Nyugati pályaudvarról kilépve,szemben a Skála Coop - al. És 2002-ben mintha halkan visszaköszönt volna valaki. Persze igen, az eltelt évek hozzá segítették fülemet a látáshoz és szememet a halláshoz. Egy katalógust nézve k.e.z.d.t.e.m é.r.t.e.n.i. Egy fa csoport. Egy gyárudvar kéménnyel. Egy út Balaton felé. Sehol senki. De nem vagyok egyedül. Budapesten . Sehol egy ember és mégis érzem nem történhet semmi baj, mert valaki , egy kép ( fotón) úgy súg, mint a szél,vagy mint a nap,mint az eső. Hányszor halottam már : " nem lesz belőled semmi", " mit képzelsz magadról ?", " nagyon rosszul gondolkodol", " nagyon szorgalmas, de tökéletese hülye", "ugye ezt nem mondod komolyan ? ". De néztem a képeidet,és beszéltem hozzád. Volt mondanivalóm ! Ha jól visszagondolok, visszaérzek, mintha csak biztattál volna : bátran !
Köszöntelek kedves barátom. Nagyon büszke vagyok, hogy ismerhetlek és szeretlek! " Tábornok urad"
|