Levél Kékcséről, Viszákra

abban a reményben, hogy ami 2016 július 21-24 között a Pajtaszínház és Galériában, a Tündérkertben történt, az nem egy ötlet volt, nem buli, nem fesztivál, hanem egy olyan história epizódja, ami következett, és folytatódk.
Köszönet a hitért, ami mindíg közösségben ünnep !
Köszönettel adom közre e levelet.
Szarvas József

Tisztelt Művész Úr!
Kedves Jóska! és Kedves Zsófika!

Mindannyiunk nevében szeretném megköszönni azt a különleges élményt, amit számunkra nyújtottatok az ott létünk alatt.
Nem azért nem írok ilyen későn, mert elfelejtettem, hanem mert még mindig elevenen él bennünk a sok szép történet, érzés.
Vártam, hogy mindenkiben leülepedjen, de ez nem  így van, még ma is erről beszélt mindenki a Nyíregyházi Vidor Fesztiválon, ahol felléptünk.
Nem túlzok, ez felejthetetlen élmény mindannyiunkban és ami számomra a legnagyobb öröm, hogy mind értették a lényegét.
Közelebb kerültünk a művészethez, művészekhez  és hihetetlenen, hogy ez mind Viszákon történt meg és nem egy felkapott színházban.
Aki építette ezt a pajtát nem is álmodott arról, hogy egyszer milyen nagy dolog színtere lesz.

Kedves Művész Úr!
Téged  a Jó Isten nagyon szeret, a törhetetlen hitedért, jóságodért,ezért  adta utadba  Viszákot úgy mindenestől ahogy van,  hogy egyszer ebből a kultúra közvetítés helyszínét hozd létre a kedves segítőddel, Zsófikával.
Csodálatos amilyen energiával és hittel mentitek az értékeket, miközben mi kis emberek ezt élvezzük, s csak később értjük meg mi az amit ebből nekünk is meg kell tanulni és tovább adni.
Minden kedves emberre jó szívvel emlékezünk vissza, akivel Viszákon találkoztunk. Mindenkiről van egy-egy kép az emlékezetünkben, ami felejthetetlen.
Kérlek, köszönd meg nevünkben is mindenkinek a szíves vendéglátást, barátságot.

Remélem egyszer mi is vendégül láthatunk Titeket, addig is köszönjük a barátságot.

Tisztelettel és üdvözlettel,

Szekeres Kati

Zsófikát és  a kis Katinkát külön üdvözöljük!