2011 július 22-24 között aki Viszákon, a Pajta Napokat meglátogatta, annak:

Köszönöm, Köszönöm, Köszönöm!

Mindenek előtt neked, Imre! Tulajdonképpen nevezhettem volna viszáki Csuja Napoknak is.

Akik ott voltak, látták és hallották Babits Jónás könyvét, vagy az Ady esteteket, (köszönet érte Kakasy Dórinak, Balázs Barnabásnak is!) azok érezhették férfi és művészi erődet. Akik láttak téged Viszákon, megtapasztalhatták milyen ember vagy!? Olyan! Gyere máskor is jegyet szedni!

Aki látta, vagy hallotta a Viszákon átviharzó Berecz Andrást – jó sokan voltunk – az megtapasztalhatta a tanítva mesét mondás nagy erejű költészetének humorba ágyazott, felemelő gyönyörűségét. - Na, András, mit szólsz ehhez a mondathoz?!

Aki nálam járt, hallhatta a Miluman-t! Dávid fiam zenekarát! Őt és zenész barátait! Köszönöm srácok!

Óh és a Madarász közi büfé!? Zsombor!

Életem egyik meghatározó pajta napi élménye lesz, a dödölle után, hogy amikor 23-án hajnalban – 9 óra magasságában – felébredtem, a nagy közönséget vonzó Berecz, Csuja, Szarvas (Miluman) által fémjelzett, örömtől dúlt éjszakája után, gondoltam megyek az udvaromba szemetet szedni. Hiszen kezdődik az Üvegtigris nap. Nem volt szemét! Se csikk, se műanyag pohár, se egy mámorosan falhoz vágott sörösüveg! Csönd volt, békesség és várakozás.

Na és akkor jöttek a salgótarjáni, veszprémi fun club-osok. Micsoda hangulatot varázsoltak a filmek köré! Várlak vissza benneteket! És vár titeket Hegyi Vili Őrimagyarósdra!

Ó és milyen volt Sechner Feri lábszárpörköltje! (Egyszer úgyis megtanulom helyesen leírni Feri barátom vezetéknevét!)

Évike és Bözsike perecéhez mit szóltak?

Csernyus Lőrinc ajánlatához, hogy Viszákon lenne főépítész?

Avas Jóska, te mint Viszák előljárója, mit szólsz hozzá?

És egyáltalán, mit szóltak Pungor Robi tokájához, Kovács Laci kemencéjéhez, udvaromhoz, Viszákhoz, az Őrséghez?