Levél Szávai Viktória színművésznőhöz

 Drága Viki !

Láttad.

Ilyen az amikor nem a szakmámat, mesterségemet űzöm Budapesten , hanem Viszákon vagyok, élem a botcsinálta kultúraközvetítő örömteli életét.

Viszákon.

A Pajtaszínház és Galéria önmagában árva kezdeményezés lenne, ha nem volna képes szervülni a falu életébe.

Márpedig ön céllal, gőgös önmegvalósító szándékkal nem tud.

Mikor megismerkedtem a gyümölcshagyaték mentésének gondolatával, akkor döbbentem rá, amikor lassú elhalásra, pusztulásra ítélte az ember e csodálatos örökségét, csak úgy döntött saját kultúrájának elhalásáról is. Ebben partnere senkinek sem lehetek.

Viki, nem túlzok.

Ebben a folyamatban élünk.

Egyre kulturálatlanabbak vagyunk. Egyre kevesebb szavunk, fogalmaink vannak  egymás felé amin ugyan azt értjük!

Na de! Nem lennék az aki, ha ebbe bele nyugodva lennék, boldog viszáki nyaraló tulajdonos.

2007-ben kezdte el működését a Pajtaszínház és Galéria .

2009-ben született meg a viszáki Tündérkert. ( ma már közel 100 hagyatékőrző kert virul szerte Kárpát- medencében )

Azóta elkészült benne a Tündérkert csillaga, a " Börü ", s idén elkezdtük építeni - de hiszen láttad - a kemence- kápolnát!

Megannyi megvalósult , összeműködni akaró apróság, mely organikus kultúrahordozó, közösségerősítő szándékot mutat. Ebben örömöt látok, lelek, mint minden összeműködő ,közösségben végzett cselekvésben. Mert a kultúra az emberek folyamatos együtt munkálkodása közben születik úgy hogy nem is hívja annak.

Drága Viki, láthattad,  építésznek készülő fiúk-lányok, kézműves visszatanulóként,  hogyan próbáltak szavakat keresni egymás felé, hogy megépíthessék Viszákon referencia munkájukat.

Itt jegyzem meg, jövőre a"Kemence építő hét II " alkalmán Kovács Laci fazekas, kemence építő közreműködésével befejezzük azt. Csernyus Lőrincz, a Kós Károly Egyesülés és a srácok visszajönnek. Mert örömmel hoznak létre - sok régibe kapaszkodva - új értéket.

Ebben vagyok és leszek közvetítő partner. Örömmel, és cselekvőn.

Fantasztikus volt újra megélnem, ha az összetartozókat megpróbáljuk összetartani abból csoda születik.

Mert az történt július 12-18 között Viszákon, amikor épült a kemence-kápolna, az én már működő kemencémben sült a pogácsa, a Galériában Sulyok Gabriella grafikus, valamint a T.ART Kert közösség munkái, esténként Csongor és Tünde Celldömölkről, Mesebolt Szombathelyről, Csehov Beregszászról,

HOBO , a Nemzeti Színházból, a Góbé együttes és Ti Budapestről.

Szerettünk élni, öröm volt tevékenynek lenni és egy táborban voltunk.

Viki, Viszák és én  visszavárunk.
Szeretettel ölel ,Szarvas Józsi